Brian De Palma munkásságának értékelésekor inkább a szerzői - zömében hitchcockiánus - thrillereket (Sisters, Gyilkossághoz öltözve, Halál a hídon, Alibi test) szokás számba venni, pedig az új-hollywoodi generáció egyik legismertebb képviselője a szervezett bűnözést tematizáló bűnfilmjeivel is…

A western és a film noir hatáskapcsolatát elemző tanulmányoknak valamikor még súlyos adósságot kell törleszteniük Richard Wilson elfeledett műremeke, A pisztolyos férfi (Man with the Gun) felé. Durva, csiszolatlan gyémánt, B-szériás "town-tamer" western az ötvenes évek delelőjéről (1955-ből); az…

Fritz Lang kivételes státusú rendező az amerikai műfajfilm történetében, hiszen két bűnügyi zsáner - a film noir és a thriller - megszületésénél is bábáskodott. E kettő furfangos ötvözete a Kétségtelenül indokolt (1956), mely mesterien játssza ki a néző előzetes műfaji elvárásait. Kezdetben úgy…

Milyen lett az új Star Wars-film? Kezdjük a negatívumokkal: a VIII. rész túl hosszú és időnként unalmas (finomabban megfogalmazva: nem egyenletes a cselekmény ritmusa); ahogy arra Alec Cawthorne is figyelmeztetett: időnként zavaróan vicceskedő (ebbe nem csak a 80-as évek akciófilmjeit/a mostani…

Mészáros Márta az élő filmtörténet, a magyar film aranykorának egyik utolsó élő rendezője, nem mellesleg a magyar filmtörténetben a kevés női filmszerzők egyike Gyarmathy Lívia, Ember Judit vagy Zsurzs Éva (illetve a kortárs alkotók közül Kocsis Ágnes vagy Goda Krisztina mellett). Azonban míg…

Amikor megtudtam, hogy folytatódik a tavalyi év egyik legnépszerűbb sorozata, a Stranger Things, ellentmondásos érzéseim támadtak. Egyrészt örültem, hiszen úgy tetszett, a nyolcvanas évek kisvárosi tinédzsereiről szóló, kaland- és fantasy-elemekkel vegyített sztori még rengeteg spirituszt rejt…

Jim Jarmusch előző filmjét, a Halhatatlan szeretőket nem voltam képes végignézni. Talán túlzott előítéletességgel viszonyultam a darabhoz, de a vámpírtematikát a hollywoodi stúdiócápák mára már legalább úgyannyira  kiszipolyozták, ahogy Drakula gróf a kívánatos, zsenge női nyakakat. A direktor…

Bár az 1940–es és 50–es évek virágzó műfajának, vagyis a film noirnak valódi esszenciája leginkább a determinált sorsokban és menthetetlen karakterekben mutatkozik meg, mégis akadnak kivételek, melyek által láthatóvá válik a zsáner valódi változatossága. Az 1946–ban készült, Charles Vidor által…

Nem, nem, nem és nem. A Budapest Noir nem jó film. Sajnos. Ezt annak ellenére is ki merem jelenteni, hogy az előzetese alapján kialakult várakozásaimhoz képest végül egészen jól szórakoztam a moziban. De mielőtt elmondanám, miért nem jó ez a film, megérdemel néhány jó szót az, ami mégiscsak jó…

Most elmondom, miért tartom szórakoztatónak és élvezetesnek Stephen King Az című regényét, és hogy ennek ellenére miért nem emelném le szívesen újra a polcról. (A lektűr alapján készített két eddigi filmverzió összehasonlító elemzése itt olvasható.) E könyv King életművének El Caminója:…

Ha a magyar mozgóképes kultúrbűnözés egyik csimborasszója, a rossz emlékű Kútfejek után újabb honi film cselekménye játszódik benzinkúton, a néző önkéntelenül is csóválni kezdi a fejét. Szerencsére azonban Gigor Attila - kinek impozáns antréja, A nyomozó óta csaknem egy évtized telt el - személye…

Mit is lehetne írni néhány mondatban a kilencvenes évek hollywoodi megapic-einek koronagyémántjáról, a Terminátor-széria zászlóshajójának számító, iskolateremtő kultuszműről, Az ítélet napjáról? Talán célszerű azzal kezdeni, hogy az új, digitálisan restaurált, 3D-s változat mozibemutatójából…

Érdekes kísérlet, időnként pedig kifejezetten megrázó film Török Ferenc alkotása. A holokauszt utáni Magyarország lelkiismereti válságát bemutató darabnak két nagy értéke van. Szántó T. Gábor elbeszélése nagyon erős irodalmi anyag, bár forgatókönyvként vannak gyengéi és Török egyfajta westernként…

Christopher Nolan filmje megint eszembe juttatta azt a régi kérdést, ami még magyar szakon tette pokollá az életem, hogy tudniillik, mi alapján döntsem el, hogy egy műalkotás jó-e vagy rossz. Nem akarok itt sokat okoskodni, de röviden leírom, honnan jön a gondom. Nolan filmje látványos, szép,…

SPOILER ALERT! ********************* Nem először írok itt a blogon a Trónok harcáról (pl. itt és itt) és nem először írok arról sem (ami persze elég triviális dolog), hogy a Trónok harca világát leginkább a politikai realizmus és moralizmus ellentétpárja segítségével lehet megérteni. Az…

Az ötvenes években Alfred Hitchcock karrierje csúcsára ért. Mindez persze nem jelenti azt, hogy amerikai munkásságának első évtizedében ne bújtak volna elő nagyszerű filmek a Mester köpönyegéből, de a legnagyobb remekműveket nem itt kell keresni. A negyvenes évek termését a suspense-thriller…

Hétvégén ismét megtekintettem Sidney Lumet halhatatlan remekművét. Mai szemmel nézve is hihetetlen, hogy a Mester - a tévérendezők nemzedékének egyik ikonikus alakja - már legelső nagyjátékfilmjével iskolateremtő klasszikust alkotott. Akárhányszor látom a Tizenkét dühös embert, végül mindig elfog a…

Imádom Emma Stone-t, viszont, bevallom derekasan, utálom Ryan Goslingot. Ezért is okozott komoly dilemmát, hogy megtekintsem-e a mostani díjszezon talán legnagyobb wunderkindjének tartott La La Land-et. Végül a rendező, Damien Chazelle lett a mérleg nyelve: őt (pontosabban előző filmjét, a nagyszerű…

Anthony Mann és James Stewart ötvenes évekbeli együttműködése öt olyan westernfilmet eredményezett, melyet ma is a műfaj klasszikusai között tart számon az utókor. Habár e kollaboráció valóban gyümölcsözőnek bizonyult, az egyes darabok között elég komoly színvonalbeli különbségek fedezhetők fel. Míg…

Többször is megtekintettem Deák Kristóf Oscar-díjra jelölt kisfilmjét, a Mindenkit, és mindannyiszor elégedetten álltam fel a székemből. Remekműről persze nincs szó, de egyrészt már az is komoly eredmény, hogy egy esztendővel a Saul fia világraszóló sikere után újfent magyar filmért szoríthatunk…