Amerikai Plán

"Tudom, mi vagy te. Az örök otthon."

Oldboy

2016. április 02. 10:32 - Dave Salt

12939366_1291479537534328_252641558_n.jpgTúl szép a világ, ha mindenki boldog. Túl kegyetlen, ha egyedül vagy szomorú. Chan-wook Park egyedi látásmódjának köszönhetően ezt már vizuálisan is tökéletesen lehet érzékeltetni. Sötét, terjengő atmoszférájával és időtlen misztikumával az Oldboy olyan kultuszfilmmé vált, amit joggal nevezhetünk a Távol-Kelet kvintesszenciájának.

Mire nem képes az ember, ha 15 évig bezárva tarják egy szobában, megölik a feleségét és lánya létezéséről halvány fogalma sincs? A sokszor szimbolikára építkező belső viszály és a karakterek közti feszültség szép lassan felőrli a főszereplőt. Ahogy egyre többet tud meg múltjának egy elbaltázott tettéről, úgy válik bizakodó apából kegyetlen szörnyeteggé. De még a legembertelenebb szörnyetegnek is szüksége van törődésre, így a fiatal lány, Mi-do képében mentsvárra talál. Titokzatos ellenfelét, Woo-jin Lee-t mindenáron le kell gyűrnie, ehhez pedig minden eszközt fel is használ, legyen az kalapács, régi ismerősök kapcsolatai, vagy éppen a puszta ökle. Akárcsak nemeziseit, garantáltan utálni fogjuk a játékidő nagy része alatt. Az Oldboy rendkívül komplex forgatókönyve több idősíkra terjed ki és több szálat is mozgat. Mindennek meg van a maga miértje, jóllehet jobb volna, ha némely dolog árnyékok közt maradna.

A kibontakozó borzalom nem kíméli egyik szereplőt sem, itt a testi károk és a szellemi hasadások beszélnek a nézőhöz, s nem egyszer keltenek önmagukon jóval túlmutató hatást. A lét megbecsülésének tisztelete, az empatikus viselkedés másokkal szemben bizony hátráltatáshoz vezet, nem mellesleg Dae-su nem rest még saját magával szemben is kegyetlenül viselkedni. Egyszemélyes háborújának csatáiban az egyre rátörő démonaival is szembe kell néznie, nem beszélve a futószalagról szalasztott tömegről sem, akik ellen 15 évnyi képzeletbeli edzését önti pofonok és rúgások formájába.
12919237_1291479594200989_618968223_n.jpgZseniális kamerakezelés (the hallway fight), fültövet borzoló tragikus zene (főleg a The Last Waltz vissza-visszaköszönő felcsendülése) társul a lebilincselő történések mellé. Elengedhetetlen a tökéletes neo-noir/thriller állapot eléréséhez a hatásos kísérő muzsika és a jól időzített csendes pillanatok kombinációja, szépen is tálalják őket. Jóllehet a világa képes beszippantani, ebben a világban mégsem szeretnénk élni, annyira komor és kíméletlen. Ezeknek és sok más apró részletnek köszönhetően nem egyszer válik az összkép groteszkké, szürreálissá, legyen szó polipevésről, vagy bőr alatt szorgoskodó ízeltlábúakról. Mese nincs, megterhelő egy alkotás (persze ha nem lenne az, akkor nem is lenne ennyire húsbavágóan friss). Ha sokáig nézünk a szakadékába, elkezdjük kutatni eddigi életünk hibáinak sorozatát.
12899429_1291480997534182_1786937300_o.jpgMielőtt fel lehetne fogni, mi is tárul a szemünk elé a 2 órás játékidő alatt, meg is kezdődik a rohanás a végletek felé, méghozzá olyan tempóban, hogy nemegyszer esik le az állunk Dae-su Oh sokszor indokolatlan cselekedetei és végtelennek tűnő ámokfutása során, ami néha iszonyúan lehűti a nézőt, akár egy nagy vödör jeges víz. S mire kezd összeállni a kirakós az ember fejében, rájön, hogy benne is van némi Oldboy, ha nem is olyan egyedien és fájóan, mint Park klasszikusában. A végjáték pedig fenomenális hatást ad az egész filmnek. Olyan súlyos mondanivalóval rendelkezik, hogy minimum jó párszor fel kell ülnünk Park vonatára. Illetve inkább szakadék felé száguldó hullámvasútjára. Ehhez pedig nem árt felkészíteni magunkat, mint testben és lélekben, mert, mint említettem, tényleg megterhelő.

Egy páratlan volumenű utazás ez, még így 13 év távlatából is.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://amerikaiplan.blog.hu/api/trackback/id/tr518554048

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mojoking77 2016.07.30. 11:49:55

Az elso- es ezeddig az egyetlen film, aminek nezese kozben felhangosan konyorogtem a kepernyonek, hogy "kerlek ne AZ legyen, amire gondolok..." .
Persze az lett.......
süti beállítások módosítása