Amerikai Plán

"Tudom, mi vagy te. Az örök otthon."

Boszorkányüldözés Hollywood Damonjai Allen

2018. január 16. 20:50 - Alec Cawthorne

matt-damon.jpgA #metoo-őrület nem akar csillapodni. Harvey Weinstein és Kevin Spacey már megbűnhődött tetteiért, de a mozgalom papjai és papnői nem nyugszanak. Azóta Dustin Hoffman, James Franco és Michael Douglas hátán csattant az a hashtagből eszkábált buzogány, mely az utóbbi hónapokban veszedelmes fegyverré vált a genderszekta mohó markában. Mindőjük közül talán személyes favoritom Franco esete, akinek azért kellett a vérpad elé járulnia, mert annak idején elő merte venni a nemi szervét az akkori barátnője előtt egy kocsiban (illetőleg mert a Golden Globe-ceremónián elmondott beszédében nem támogatta eléggé a Time's Up mozgalmat). Azonban míg a fent nevezett három színész karrierjét nem sikerült romba dönteni (legalábbis egyelőre), addig úgy néz ki, Woody Allen esetében eredményes lehet a karaktergyilkosságot célzó kampány.

Javában dúlt már a hashtag-háború, amikor Allen fiának (ő robbantotta ki a Weinstein-botrányt is) és nevelt lányának (a rendező állítólagos áldozatának) eszébe jutott: kissé furcsa, hogy Weinstein és Spacey már teljesen le lett radírozva az álomgyár térképéről (nem mondom, hogy nem megérdemelten, bár teljesen tisztán valószínűleg sosem fogunk látni ezekben az ügyekben sem), de Allen még mindig él és virul, sőt vígan parádézhat legújabb filmje bemutatóján. Ez tűrhetetlen - gondolhatták. Hát aktivizálta magát az újonnan alakult Time's Up mozgalom: hollywoodi színésznők egész sora jelentette ki a Twitteren, hogy elhiszi Dylan Farrow-nak, hogy Allen évtizedekkel ezelőtt molesztálta, támogatásukról biztosították nőtársukat, Allen friss mozijának szereplői pedig egymás után mondtak le a filmért kapott gázsijukról, sőt egyesek nagyvonalú módon átutalták busás fizetségüket a Time's Up számlájára. Persze nyilatkozatokat is tettek, melyben kifejezésre juttatták, mennyire megbánták, hogy együtt dolgoztak Allennel, és ha tudták volna, hogy a rendező micsoda szexragadozó, biztosan nem kollaboráltak volna vele, s akadt, aki még arra is ígéretet tett, hogy ilyet soha többet nem csinál. Idáig jutottunk: Woody Allent idestova negyedszázada vádolják szexuális zaklatással - ügyét újra meg újra előhozzák bizonyos időközönként -, de Allen színésznőinek csak most nyílt fel a szemük: egy bestia rabszolgái voltak!

Greta Gerwig túltolta a Canossa-járást. Nemcsak arra tett ígéretet, hogy nem dolgozik többé Allennel, de azt is hangsúlyozta, mennyire rosszul esik neki, hogy fájdalmat okozott Dylan Farrow-nak azáltal, hogy a rendezőlegendával dolgozott. Ebből kiindulva, azt hiszem, kijelenthetjük: minden színész és filmszakember (operatőrtől kezdve a kávéellátásért felelős asszisztensig), aki az állítólagos molesztálás óta Allennel dolgozott, fájdalmat okozott Farrow-nak. Elképesztő, ahogy Gerwig és a hozzá hasonló színésznők igyekeznek jótanulóként felelni, kijelentéseikkel túlkompenzálni az általuk elkövetett állítólagos "bűnökért" cserébe. Akciójukat csupán az motiválja, hogy féltik a jó hírüket, ami persze valahol érthető is, képmutatásuk mégis émelyítő. És nemcsak azért, mert úgy tesznek, mintha az elmúlt huszonöt évben a Holdon éltek volna, hanem azért is, mert megint azt a tévképzetet táplálják, miszerint az ilyen ügyek elrendezésére a Twitter, a Facebook, a modern média a legautentikusabb ítélkező fórum.

A genderszekta - ezúttal a metoo-kampányban testet öltve - nagyon szeretné, ha ez a teljesen téves és igazságtalan gyakorlat rutinná merevedne. Az igazság azonban az, hogy Woody Allent ugyanúgy megilleti az ártatlanság vélelme és a tisztességes, elfogulatlan bírósági eljáráshoz való jog, mint bármely más polgártársát. Amondó vagyok, amennyiben újabb bizonyítékok kerültek elő az ügyben, úgy nyissák fel ismét az aktát, tárgyalják újra az esetet, és ha bebizonyosodik Allen bűnössége, akkor viselje tettének következményeit. Amíg ez nem következik be, addig sajnos azt kell mondanunk, az egyre szélsőségesebb Hollywood a genderszektával karöltve furkósbotként használja a nyilvánosságot és a médiát, hogy egész életműveket, karriereket pusztítson el olyan feltételezett szexuális bűncselekményekre hivatkozva, melyek nem nyertek bizonyítást. Ez a gyakorlat pedig ebben a formájában nem más, mint inkvizíció, boszorkányüldözés, új mccarthymzus egy hagymázas, sötét, utópisztikus ideológia nevében.

Hollywood most "remake-eli" az ötvenes éveket. Újra látványszínházat barkácsolt magának, csak most kommunistaszimpatizánsok helyett szűk nadrágot hordó szexdémonok állnak az inkvizíció előtt, a patriarchális-fallokratikus társadalmi berendezkedés hatalmas tőkével és még hatalmasabb libidóval bíró, befolyásos hiénái, akik az utolsó húsfoszlányt is leszopogatják a megszeppent álomgyári szűzlányok csontjairól. Az új boszorkányüldözés lassan megcementesedő gyakorlatával az a baj, hogy nem jelöl ki semmiféle jogelvet, jogszabályt vagy általános normákat a rögtönítélő twitterbíróságok számára. Ami abszurd is volna, hiszen nem az igazságszolgáltatás intézményesült fórumairól beszélünk. Így viszont az a helyzet áll elő, hogy a hollywoodi "sztárbíróságok" képtelenek a józan mérlegelésre, a különböző súlyú és mértékű bűncselekmények közötti különbségtételre, s az ezeknek megfelelő büntetési tételek kiszabására. Ami evidens, hiszen hogyan is lennének képesek erre? Mi következik ebből? Elindult a korlátlan, elvek és következmények nélküli vadászszezon. Teljesen mindegy, hogy a vélelmezett elkövető mit követett el: nincs különbség a "bunkó udvarlás", a szexuális ajánlattétel, a fenyegetés, a fogdosás és a nemi erőszak között, nem léteznek árnyalatok, fokozatok vagy kategóriák. Lassan valóban ott tartunk, hogy aki akár véletlenül hozzáér egy nő fedetlen vállához, vagy akár csak jövetele szellője meglegyinti a mellette elhaladó nő arcát, az rögtön hétpróbás szexbűnöző, akinek egész múltját el kell törölni, karrierjét, esetenként évtizedeken át épített életpályáját sósavval kimarni a kollektív emlékezetből. És ez most nem vicc, a közelmúltban már történt is hasonló: figyelmetekbe ajánlom Garrison Keillor esetét!

De ahhoz, hogy valaki Hollywoodban partvonalra kerüljön, már egyáltalán nem szükséges a szexuális zaklatás gyanúja. Minderre jó példa Matt Damon esete, akinek volt mersze nem épp genderkompatibilis véleményt kialakítani zaklatásügyben. Ezt követően szinte példátlan össztűz zúdult a színészre, rengetegen határolódtak el tőle, az ellene folytatott gyűlöletkampány pedig mostanra már odáig fajult, hogy petíciót indítottak annak érdekében, hogy a színészt vágják ki legújabb, bemutató előtt álló filmjéből. Mindezt egy nyilvánosan kifejtett vélemény miatt. A gendermozgalom és a metoo-kampány már a gondolatokat is bünteti, nem csak a tetteket. Már a látszatra sem adnak: semmi nem számít, csupán a ténynek kell világossá válnia, hogy az adott személy nem osztja maradéktalanul a genderszekta által képviselt álláspontot. Catherine Deneuve-t is hasonló "nyelvbotlás" miatt hurcolták meg a napokban. Elborzadva tehetjük fel a költői kérdést: mostantól ez lesz az új norma? A genderszekta Hollywood kezébe adta a vaskos hashtag-buzogányt, az álomgyár pedig szorgalmasan radikalizálódik. Lassan fogadásokat köthetünk arra, ki lesz a következő áldozat. Azt hiszem, most minden hollywoodi férfiszínész kétszer is meggondolja, hogy mit mond vagy cselekszik.

Hiába: halad a világ! Time's Up!

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://amerikaiplan.blog.hu/api/trackback/id/tr1013580353

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ArriMedes 2018.01.17. 10:40:38

a legnagyobb veszély hogy ez az egész átterjed az élet számos területére, és a hangerő, a manipuláció, az erőszakosság, homályos elméletekre hivatkozás mind legyőzi a bizonyítékokat, a józan észt.

Lazók György · http://filmekapolcrol.blog.hu/ 2018.01.17. 15:29:14

Nehéz ebben a kérdésben állást foglalni, főleg, hogy az érintettekre a személyes kedveltség miatt képtelenség objektívan tekinteni. Az biztos, hogy kezd elfajulni a jó szándékú kezdeményezés, hogy hallassák a hangjukat az áldozatok. Azt, hogy kivágják Damont a női Ocean's filmből egyértelmű túlzás. Nála szerintem nem is annyira az a baj, hogy saját véleményt mert megfogalmazni, hanem, hogy olyan bénán tagadta, hogy bármit is tudott volna Weinstein viselt dolgairól, hogy azzal szinte önként dugta a fejét a nyaktiló alá. Az viszont, hogy most jutott eszébe a színészeknek elzárkózni Woody Allentől az akkora képmutatás, ami már az ellene felhozott vádak súlyosságával vetekszik.

ArriMedes 2018.02.12. 12:37:29

ismét egy gyönyörű összefoglalás

Miriam Bale@mimbale
The subjective quality hit me so much more deeply than anything else I've read.
The objective reporting style is not nec more accurate to the experience.

daniel goldhaber
@chronopictures

"I totally hear your point, and I think that _____the people who are really frustrated are the ones who are looking for some sort of concrete WRONG that was done____ instead of the retelling of a subjective experience. the latter is very important and valid."

(kiemelés tőlem)

magyarán nem kell konkrét bűncselekmény, még a lehető legszigorúbb objektivitásra törekvés sem kell, legyen jól megalkotott, érzelmekre ható, kellően hitelesen elmesélt történet és már indulhat a lincselés!

(annyit még, hogy a fenti miriam bale, olyanokhoz hasonlóan mint a. o. scott vagy richard brody, önálló cikket írtak arról, miért nem néznek többé új woody allen filmet...)

ArriMedes 2018.06.18. 13:53:05

filmkritikusoknak érdekes lehet
brie larson színésznő megnyilvánulása/kezdeményezése

"do not need a 40-year-old white dude to tell me what didn’t work for him about A Wrinkle in Time. It wasn’t made for him. I want to know what it meant to women of color, to biracial women, to teen women of color, to teens that are biracial.”

bár én a stáblistán fehér embereket is látok, de a lényeg, hogy nem fehér férfiaknak készült, nem érdekel a véleményük senkit.
gondolom pl. a marvel fekete párduc sem fehéreknek készült, így az ő véleményük a filmről irreleváns.