Amerikai Plán

"Tudom, mi vagy te. Az örök otthon."

"The stuff that dreams are made of" - 75 éves A máltai sólyom

2016. október 03. 15:57 - Sir Cesare Finta Gonzago

the_maltese_falcon_60339-1920x1080.jpgHetvenöt évvel ezelőtt, 1941. október 3-án mutatták be New Yorkban John Huston elévülhetetlen, máig hivatkozási pontként szolgáló klasszikusát: A máltai sólyom a később pazar karriert befutott magándetektív-mozik első nevezetes képviselője. Joggal mondhatjuk, hogy az olyan későbbi remekművek, mint a Murder, My Sweet (1944); A nagy álom (1946); a Kínai negyed (1974) mind-mind A máltai sólyom köpönyegéből bújtak elő. Ugyanakkor az is tagadhatatlan, hogy számos vonatkozásban előlegezi a negyvenes-ötvenes évek film noirját is. (Jóllehet magam nem tartom valódi film noirnak e művet. Szerintem A máltai sólyom noir-szenzibilis detektív-thriller.) Ugyanakkor e mozi avatta igazi sztárrá Humphrey Bogartot. A színész ebben a filmben alapozta meg a később rá olyannyira jellemző karaktertípust: a kiégett, cinikus férfit, akit belülről titokzatos világfájdalom emészt, ám a történet végére "meglágyul", s tanújelét adja, hogy mégiscsak érző szíve van. A jeles évforduló apropóján Sir Cesare Finta Gonzago (alias Lord Meldrum) korábbi, a filmről írott kritikájával tisztelgünk A máltai sólyom előtt. (A bevezetőt írta: Alec Cawthorne)

John Huston A máltai sólyom című remekművét tekintik az első klasszikus film noir-nak. A harmincas-negyvenes évek bűnügyi irodalma, Dashiell Hammett és Raymond Chandler újszerű elbeszélésmódja, a német expresszionizmus és a francia lírai realizmus stílusjegyeit ötvöző gengszterfilmek, Edward G. Robinson és James Cagney antihősei, az "erkölcsromboló" nagyvárosi lét, végül a "viharos húszas évek" amerikai társadalmának megrázkódtatásai megalapozták a film noir műfaját. John Huston többé-kevésbé kitaposott ösvényen járt, mi több, következetesen végigment az ösvényen. Huston előtt is rendeztek film noir-t: Raoul Walsh Magas-Sierra és William Wyler A levél című filmjét - főszerepben: Bette Davis - is a noir műfajába sorolják az ítészek.

Huston műve talán azért egyedülálló, mert Dashiell Hammett A máltai sólyom című művét korábban két alkalommal is filmre vitték. Kétszer elrontották. Senki sem emlékszik e filmekre. Ellenben a harmadik máig a filmtörténet egyik örök alapműve. Vajon miért? A válasz egyszerű: a csavaros történeten és az elsőfilmes rendező utólag is helytállónak bizonyuló instrukcióin túl Humphrey Bogart emlékezetes játékának köszönhetjük, hogy a A máltai sólyom hat évtized múltán sem veszített varázsából. A gengszterfilmek mellékszerepeire kárhoztatott Bogart alaposan kitanulta hivatása mesterfogásait. Korábban bűnözőket alakított, a Magas Sierrában már Roy Earle árnyaltabb jellemét formálta meg. Szinte "törvényszerű", hogy A máltai sólyomban önmagát alakíthatta. Ne feledjük azt sem, hogy egy pályakezdő rendező tekintélye sem mérhető össze a tapasztalt és elismert színész reputációjával, s talán kettejük eme viszonya is hozzájárult a film sikeréhez.
maltese-falcon_41_main1520.jpgSam Spade detektív cinikus és csaknem erőszakos, ámde charmeur karaktere tökéletesen illik Humphrey Bogart jelleméhez: szerep és színész tökéletes harmóniája valósult meg A máltai sólyomban. Spade valóban se nem rossz, se nem jó - olyan, mint bármelyikünk. A XX. század erkölcsi relativizmusának "bajnoka" ő; született nagyvárosi férfi, aki tehetséges detektívként mégis kiemelkedik a nyomasztó tömegtársadalomból: San Franciscoban minden rendőr ismeri a nevét, a hotel recepcióján is őt ajánlják a titokzatos asszony, Brigid O'Shaughnessy (Mary Astor) figyelmébe.

És e ponton színre lép a film noir ikonikus női figurája, a "végzet asszonya" (femme fatale). Szerepe talán hangsúlyosabb, mint a férfié: a bűnügyi történetekben nőisége révén is ő a történet rejtett mozgatója. A máltai sólyomban is Brigid lépései - vagy éppen tétlensége - szervezik a cselekményt. Nem állítom, hogy Spade csupán kényszerűen követi őt, hiszen parancsol neki, szóval és tettel is megalázza, önkényúr módjára játszik az érzelmeivel, végül - a becsületet választva - elhajítja a bukott nőt, aki megölte társát, Miles Archer-t (Jerome Cowan): "Remélem, nem hurkolnak kötelet arra a gyönyörű kis nyakadra. Talán megúszod életfogytiglannal. Ha jól viselkedsz, húsz év múlva szabadulsz. Én várni foglak..."
maltese-falcon1_1.jpgA kiégett detektív méltó társa nem is Brigid, hanem a titkárnője, Effie (Lee Patrick). Kapcsolja a hívásokat, meggyújtja főnöke cigarettáját - Bogart "védjegye" a füstölgő kis rúd -, ajtót nyit a vendégnek, ám ha szükséges, a meggyilkolt férj halálhírét is közli a "tízezer dolláros" özveggyel, Iva Archer-rel (Gladys George); lakásában rejtegeti főnöke megbízóját, s mindezekért üdvözült arccal hallgatja a detektív elismerő szavait: "Effie, maga egy angyal."

A film noir bűntörténete sokszereplős játék. A "bűnös" nagyváros teremti az olyan alvilági figurákat, mint Joel Cairo (Peter Lorre), a világpolgár Kasper Gutman (Sydney Greenstreet) vagy a "lókötő" Wilmer Cook (Elisha Cook Jr.). A rendőrök erkölcsei sem nemesebbek. Dundy hadnagy (Barton MacLane) és Polhaus nyomozó (Ward Bond) tehetségét meghaladja a szövevényes gyilkossági ügy, s csupán Spade sarokba szorítása fűti ambícióikat. Vajon melyikük erkölcstelenebb? Egyikük sem alkalmas a nézői azonosulásra, ám e sorok írója nagyvárosi és éjjeli ember, ráadásul gyermekkori kedvence Sam Spade. Ha választanom kell valamelyikük közül, akkor Spade detektív mellé teszem a voksot.
chi-bsi-maltese-falcon-ct0021689275-19990628.jpgA film noir helyszíne az éjjeli metropolisz. Sugárutak, szűk sikátorok, steril irodák, klasszicizáló berendezésű hotelszobák. A máltai sólyomban nappali felvételt alig látni, mindenütt alkonyati félhomály vagy éjjeli sötétség. Archer-t hajnali kettőkor ölik meg. Brigid éjjel hagyja el a hotelt. Spade irodájába késő este botorkál be a madárszoborral a La Paloma halálosan megsebzett kapitánya. A sötétség és a bezártság fojtogatja a nézőt! A rendező kitűnő érzékkel négy fal közé szorítja az ellenérdekű feleket, akik egymás életét is elvennék a sólyomszoborért. A drágakövekkel kirakott aranymadárról szinte semmit sem tudunk. A szobor hitchcock-i "McGuffin": évszázados rejtély övezi, emlékéhez vér tapad, s főhőseink is képesek volnának érte ölni. A történetet voltaképpen a titokzatos madár mozgatja. S hogy miből is készült a szobor?


Amiből az álmaink.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://amerikaiplan.blog.hu/api/trackback/id/tr3111763305

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása