Amerikai Plán

"Tudom, mi vagy te. Az örök otthon."

Előzetes-filmek: gondolatok a blockbusterek előzeteseiről

2016. március 30. 12:09 - Tenebra

batman-v-superman-trinity.pngA YouTube- és egyéb videómegosztók korában irtó fontos, hogy egy kortárs látványfilmnek ütős előzetest dobjanak össze, melyet így milliárdok nézhetnek meg világszerte, s izgulhatnak rá az aktuális megafilmre. Manapság kulcsfontosságú, hogy még a film elkészülte előtt úgynevezett teaserekkel csigázzák a nézőket, felépítve az adott potenciális blockbuster mint esemény „karrierjét”. Aztán egyre több és több részletet fednek fel a sztoriból, a karakterekről, az adott mű premierje előtt pedig szinte a filmével egyenrangú hisztériát kelt a „final trailer”, mely mintegy összegzi az eddig látott előzeteseket.

A trailermánia tehát a kortárs blockbusterek természetes velejárója lett, sokszor az előzetes sokkal jobb, mint maga a film (lásd például a 2007-es 300 esetét). Sőt sok esetben az előzetesek túlontúl nagy mennyiségű információt fednek fel az adott alkotásból, így felmerül a kérdés a mozizás után, hogy volt-e értelme megtekinteni a filmet. Gondolatébresztőnek szánt írásomban merengjünk el ezen a problémán kicsit.

Nem titkolom, a cikk ötletét a Batman Superman ellen ihlette, melyre továbbra is nagyon mérges vagyok, jóllehet, talán nem érdemelte ki kritikáimban azt az alacsony pontszámot, amit adtam Zack Snyder szuperhősfilmjének. Sőt az első fele a filmnek rendben is lenne, tartalmaz olyan jeleneteket, melyeket szívesen újranézek (!). Így kerültem közel a Batman Superman ellen trailereihez, melyek közül 1-2, ha a szemem elé került, pedig a YouTube-on 11 perces montázst raktak össze belőlük. Azaz volt legalább 4, plusz a teaserek, melyekkel Az acélember óta bombáztak minket. S tulajdonképpen ahogy néztem ezt az összeállítást, az fogalmazódott meg bennem, hogy a film, amit láttam, tulajdonképpen nem sokban különbözött ettől a 11 perctől. Igen, a dialógusok, a töltelékjelenetek, vagy a legfőbb fordulat a történet végén nincs benne, de amúgy gyakorlatilag a Batman Superman ellen nagy részét láttam ebben a 11 percben. S talán jobb film is lenne, ha a nyálas, elcseszett párbeszédek, a rossz fordulatok és a rossz jelenetek kimaradnak. Ha „Dircetor’s Cut”-ot kéne készítenem a Batman Superman ellenből, akkor én egy némafilmet készítenék, mely kb. 1,5 órás, és kizárólag a Batman Superman elleni összecsapásról szólna.

Ugyanezzel a problémával találkozok évek óta persze. S ez nem annyira a blockbusterek korához kötődik, a hatvanas-hetvenes évekből is lehet szemezgetni. Például most a Point Blank előzetese ugrik be, mely szintén sok mindent elárul a történetről. De a mai látványfilmek esetében ez mintegy az agresszív marketing velejárója, hogy egy idő után fel kell fedni lényeges elemeket a történetből. A Batman Superman ellenben például igen is fontos elem az, hogy a két titán harca csak egy látványos ürügy, figyelemelterelés, és az „igazi gonosz” majd csak később lép elő. Nos, ezt szépen ellőtték a trailerekben, pedig szerintem akármilyen gejl módon is lett megoldva, sokkal hatásosabb lett volna a vásznon látni, mint az előzetesekben.

Tehát a trailer, a marketing része, mely a film eladásának kulcsmozzanata manapság, önmaga farkába harapó kígyó. Legutóbb az X-Men: Apokalipszis és a Tarzan című, májusban, illetve júliusban érkező blockbusternek szánt alkotások előzeteseit tekintettem meg, és azon túl, hogy persze tipikus látványfilmes kliséket puffogtatnak, az tűnt fel, hogy mint a Batman Superman ellen esetében, ezek is elmesélik a filmek sztoriját. Persze bizonyára megtartanak titkokat a legfőbb fordulatokkal kapcsolatban, de például az igen gyengusznak és nevetségesnek ígérkező Tarzan esetében a trailer kronologikus sorrendben elmondja, a címszereplő hogyan került a majmok közé, milyen ellenségei lesznek, akik megzavarják a dzsungel idilljét, és tudjuk már azt is, miként fog elbánni látványos csatajelenet keretében a sablongonosz lorddal a természet bosszúálló hérosza.

Igaz, nem nagyon kell előzetes ahhoz, hogy a blockbusternek szánt Tarzan történetét ismerjük. Aki az utóbbi évtizedekben nem egy atombunkerben, vagy, hogy kapcsolódjak az ekézett trailerhez, dzsungelben, gorillák közt nőtt fel, az jól ismeri már a filmet. Avagy, ha láttuk a Majmok bolygója újrázásokat, vagy akármelyik nagyhangú szuperhőseposzt, láttuk már a Tarzant is. Csak a Majmok bolygójából ismerős lázadó Cézárt helyettesítsük be a Stellan Skarsgård fia által játszott címszereplőre, és megkapjuk a csúf, gonosz, kizsákmányoló emberi civilizáció ellen lázadó populista hős sémáját. Valószínűleg lesz benne egy szerelmi szál, melyet az előzetes is bedob, és valószínűleg lesz egy fordulat, amiben a nő és Tarzan kölcsönösen megmentik egymást a gonosz brit lordtól.

Jóllehet, én magam ilyen filmre be nem ülnék, a Majmok bolygója esetében is csak az eredeti 1968-as film, a regényalap és a számomra mérvadó emberek által írt viszonylag pozitív kritikák ösztönöztek arra, hogy moziban tekintsem meg. De azért mégis kérdés, hogy ha a sztori ennyire nem számít, hogy lassan már spoilerekkel is telerakják az előzeteseket, akkor mégis miért megyünk moziba? Könnyű persze rávágni, hogy a látványért, ami részben igaz és igazolható is. Hiszen otthon nincsen még olyan szélesvásznunk sem, mint az átlagos megaplexek termeiben, de IMAX és a 3D még továbbra is azért luxus. Igaz, 3D tévék vannak, de kétlem, hogy bárki is olyan minőségben tudná élvezni otthon az Avatart vagy a Gravitációt tévén, mint moziban.

Az már más kérdés, hogy igen kevés film tudja még manapság is kiaknázni a 3D-t. A Batman Superman ellen a legjobb példa erre, mely csak egy kiragadott, átlagos blockbuster, melyet egyáltalán nem a technológiával reklámoztak már, hanem a DC hősök konfliktusával. Persze minden szempontból átverés a film, hiszen egyfelől a két hős konfrontációja csak figyelemelterelés, másfelől pedig a 3D itt is kimerül pár vízcsepp „kicseppenéséből”, vagy egy valóban félelmetes, sokkoló momentumban. De amúgy direkt kipróbáltam, hogy 3D szemüveg nélkül is ugyanúgy nézhető lenne a film, csak néha elmosódott. Néha.

Ráadásul a Batman Superman ellen csatái 2D-ben sem túl látványosak. Az utóbbi időben egy filmért volt érdemes moziba ülni, ez pedig a Star Wars volt, mely mindenféle 3D-s parasztvakítás nélkül, főleg a sok makettnek és kaszkadőrjelenetnek köszönhetően valóban látványos, ütős, energikus összecsapásokat felvonultató alkotás. Itthon, kisképernyőn nézve koránt sincs akkora ereje a lézerkard sercenésének vagy az erőlökésnek, mint nagyvásznon. Pedig nem is a legcsúcsabb technológiával felszerelt Cinem City-ben, hanem a Corvin mozi egyik kisebb termében néztem.

A Batman Superman ellen, de akár a Bosszúállókat is említhetném, kifejezetten átlagos. Batman harcai még izgalmasak koreográfiában, de mikor Doomsday a film végén elpuffogtat néhány városromboló energialökést, ásítottam. Látványos? Egyáltalán nem, csupán színes effekthalmaz az egész. A Bosszúállókat is ezért nem szerettem, mert egyszerűen a legnagyobb összecsapásokban sincs elég erő, és annyira monumentálisak akarnak lenni, hogy a CGI meggyilkolja az egészet. Egyedül Az acélember az, amire azt mondtam, hogy na, van benne erő, de az is inkább annak köszönhető, hogy nagy effektek és robbanások helyett két dühös karakter döntött össze felhőkarcolókat, és a törmelékeket az arcomon éreztem. A túl monumentális csatáknál, mint amilyenekkel a Batman Superman ellen is tele van a végén, az a baj, hogy már nincs idő a kis részletekre, hanem gyorsan vágni kell, össze kell csapni a filmet, mert lejárt a 2,5 óra.

Tehát ironikus módon a kivétel az, ha egy látványfilm valóban látványos, izgalmas és energikus a nagyvásznon. A szabály pedig a „nagyobb, monumentálisabb, unalmasabb”, mely még csak nem is CGI, hanem a számítógépes effektek lelketlen, idegbeteg használatának köszönhető. Így akkor ismét felteszem a kérdést, hogy ha a sztorit lelövik a trailerekben, a látvány nem nagy szám, minek menjek moziba? (Még mielőtt valaki nekem szegezné a kérdést: sajtóvetítéseken szoktam látványfilmeket nézni, a Star Wars, az Interstellar vagy a Gravitáció érdemelte ki tőlem csak, hogy pénzt is adjak értük. Megjegyzem, a Gravitációtól sem voltam elhasalva annak idején, de legalább a 3D-t ez az alkotás kihasználta. Az Interstellar meg jó példa arra, hogy nem kell 3D ahhoz, hogy egy film ütős legyen. Jó atmoszféra és zene is elég a valódi epikussághoz.)

Szóval úgy gondolom, hogy az blockbustereket leleplező trailerek kényszeredetten azért is lőnek le fontos fordulatokat az adott filmből, mert szinte a gallérjánál, pólójánál, grabancánál fogva akarják megragadni a nézőt, megrázni, hogy „neked ezt meg kell nézned!!!”. A trailerek a filmek politikusai, nagy hanggal ígérgetnek, és bár ugyanazt mondják, amit már évek óta, de más-más módszerekkel beetetik a népet. Nem kell ehhez sok, elég, ha egy-egy jellegzetes karaktert kiragadunk, aki a filmet képviseli: X-Men csapat, Batman, Superman, Tarzan. A lényeg a populáris mítoszok és a nézők kizsákmányolása, nem az eredeti sztori vagy a látvány. A sztori már semmit nem számít, annyi tisztelete sincs, hogy kicsit más, kicsit az átlagtól eltérő trailert vágjunk össze belőle. Talán a Deadpool volt az egyetlen, mely próbálkozott eredetibb előzetessel, de egyfelől abban a pár perces jelenetben is gyakorlatilag elpuffogtatták a film leglátványosabb képsorait, másfelől pedig a Deadpool is kapott átlagos trailert.

Így tényleg nincs más válasz arra, hogy miért mennek még mindig milliónyian a mozikba, ha Batman vagy Pókember feltűnik a trailerekben, minthogy a nézőnek az összhatásra, a moziélményre van szüksége, melyhez hozzátartozik a tolakodóan hangos zene, robbanások, a többi film előzetese még a kezdő képsorok előtt, a popcorn, a nachos, a kóla (melyeket sokan elfogyasztanak már a várakozás közben), meg általában az, hogy a haverokkal elmegy valahová, ami nem disco, nem (teljesen) pláza. Ma már nem a film számít, hanem az élmény. Ehhez csak mintegy járulékos elemek az egy kaptafára készült szuperhősfilmek és megafilmek.

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://amerikaiplan.blog.hu/api/trackback/id/tr908545952

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2016.03.30. 15:22:51

Az a baj, hogy az előzetesek struktúrája (erről egyébként volt pár éve egy jó írás a Filmvilágon) is kezd beleesni abba a gödörbe, amibe a filmek struktúrája: ahelyett, hogy a történetmesélést segítené, inkább gúzsba köti azt és megöli a kreativitást. Már másodpercre pontosan érezni, hol jön egy moneyshot, egy fordulat stb, és ez nem csak a látványfilmek sajátja, ahogy erre itt is rámutatnak:
www.youtube.com/watch?v=rbhrz1-4hN4
Persze hozzá kell tennem, hogy egy tehetségtelen alkotó akkor sem lesz csodálatosan ötletes, ha nem ebben a szerkezetben dolgozik, tehát ez alapvetően nem a rendszer hibája, hanem azok alkalmazóié. De pl. konkrétan a Tarzan kapcsán (csak az első előzetest láttam) határozottan azt éreztem, hogy ez egy relatíve igényes blockbuster lenne, amit mintha szándékosan egy rossz és klisés blockbusternek próbálnak lefesteni.

Mindenesetre én azt látom, hogy a közönség értékeli, ha van egy kis kreativitás ezekben is. Pont nemrég gondoltam végig, hogy az elmúlt évek során pont azok a filmek múlták felül messze a bevételi várakozásokat, amelyek először nem egy trailerrel, hanem egy jelenettel jöttek ki (Gravitáció, American Sniper, Zootopia - btw a legelső Golden Trailert is nyert). Azaz a nézők is érzékelték, hogy nem valami mesterséges dologgal állnak szemben, ahol gyakorlatilag bármit össze lehet vágni úgy, hogy az nagyszabásúnak hasson, hanem egy 2 perces, őszinte bepillantást nyernek a filmbe. (Még akkor is, ha pl. a Zootopia hangulata szempontjából egyáltalán nem volt reprezentatív a lajháros jelenet.) Ha nézted a Lego Batman előzeteseit, ők is pont erre játszanak. De akár ott van Az éhezők viadala első része is, amely úgy jutott el a mozikba, hogy néhány képkockánál többet nem mutatott a viadalból. Szóval szerintem akik rá vannak kényszerülve, azok pontosan tudják, hogyan kell egy filmet jól eladni.

"ez pedig a Star Wars volt, mely mindenféle 3D-s parasztvakítás nélkül, főleg a sok makettnek és kaszkadőrjelenetnek köszönhetően valóban látványos"
Itt viszont véletlenül Star Warsnak írtad a Mad Maxet ;)
Egyébként az is megérne egy misét, hogy hogyan hitetik el 2000 db vfx shotot tartalmazó filmekről, hogy mennyire természetesek és mennyire nincsenek bennük effektek, és hogy a Fury Road, a Force Awakens és a Revenant óta hogyan lett ez varázsszó a marketingben.

Zenki 2016.03.30. 19:41:53

Az előzetes is csak reklám, marketingesek gyártják, hogy minél többen vegyék meg az e havi blockbustert. Fogkrémet, vagy mosóport sem a reklámok alapján választjuk, a filmeket sem szabad.

Az viszont tényleg sokat elárul ezekről a filmekről, hogy elfér a sztori 2 percben is. :D De hát mint tudjuk ilyen ökörségeket, hogy: történet, dráma, dialógusok nem is szabad várni.

The Man Who Laughs · http://trashneveles.blog.hu/ 2016.03.30. 22:12:36

Ha volt tavaly igazán erős moziélmény, az valóban a Mad Max volt. :D

Az előzetesek köré épülő hájpról amúgy én is hülyét kapok. Először kijön egy teaser, aztán egy teaser a trailerhez, majd maga a trailer (abból minimum három), végül pedig két tucat TV spot. Persze már tudatosan kerülőm az előzeteseket, maximum egyet nézzek meg egy filmből, hiszen abból (de már sokszor elég a téma/rendező személy) is bőven letudom szűrni, hogy érdekel-e a film. Viszont ezt a hypot részben maguk a rajongók generálják, akik minden apró kiszivárgó információra azonnal ugranak és szételemzik. Teaser kritikta, trailer elemzés, 10 dolog amit nem vettél észre az előzetesben, ilyen és ehhez hasonló videók árasztják el a netet a legújabb előzetest követően. Ez pedig azért van, mert úgy néz ki, hogy nagyon sok nézőt manapság már jobban érdekelnek az easter eggek, a teória gyártás, mint az, hogy mégis jó-e a film. (Gondoljunk csak arra, hogy már most számtalan elmélet van arra, hogy kik Rey szülei az új SW-ben, vagy hogy kicsoda Snoke. Utóbbi esetben olyan vad elképzeléseket is láttam - Snoke = Tarkin - hogy az hihetetlen, sokan képtelenek elfogadni, hogy egyszerűen csak egy új karakter. Mindennek kapcsolódnia kell mindenhez, és nagyon sok rajongót ezeknek a kapcsolatoknak a felfejtése jobban izgat, mint a film)

Pedig szerintem egy előzetes feladata csupán a kedvcsinálás, a hangulat megalapozása lenne. A kevesebb pedig véleményem szerint több lenne. Ami az utóbbi időben nagyon bosszantott, az Pókember esete a Marvellal. Az Amerika Kapitány 3: Polgárháború esetén pl.: már nagyon régóta lehetett sejteni, hogy pókember is felbukkan majd a filmben, viszont mennyivel jobb lett volna, ha biztosat csak a premier után tudunk. Ha először a moziszékben látjuk újra a halószövőt. A Marvel azonban ebben nem bízott és őt is bele rakta az elözetesbe, de nem teljesen értem, hogy miért. Nem elég közismert már ez a brand? Tényleg számottevő azok száma, akik csak azért fognak beülni a filmre, hogy lássák Pókembert?

És, akkor ezzel szemben ott van a 10 Cloverfield Lane, amiről láttam az elözetest, és mégis alig tudom, hogy mire számítsak, viszont amit láttam az tetszett és sokkal jobban várom a filmet, mint bármelyik "nagyobb" moziattrakcíót. Az viszont biztos, hogy manapság már nem fogunk látni ilyen trailereket: www.youtube.com/watch?v=LjLamj-b0I8

Viszont a Deadpool éppen azért vis volt sikeres, mert őszinte és az előzetese nem árult zsákbamacskát. Persze a legnagyobb akciókat az is előtte, de az egyrészt azért volt, mert a film relatíve kis költségvetésű, volt így csak két nagyobb akció fért bele, de azokat viszont kénytelennek voltak mutatni, hogy a filmre a hagyományos szuperhősfilmek rajongói is elmenjenek. (Ha fullba nyomják a metapoénkodást és a szatírát, akkor messze nem ilyen sikeres a film).

A BvS pedig minden fikát megérdemel, hiszen egy kategóriájában kifejezetten gyenge filmről van szó. ráadásul baromira nem látványos, a nagy monumentálisnak szánt csata egy sötét, lelketlen és fantáziátlan semmi. Az Avengers fináléja tízszer kreatívabb és látványosabb. Persze való igaz, hgy nincs olyan súlya, mint egy valódi, visszafogottabb, reálisabb akciójeleneteknek (Bruce Lee verekedése a Fists of Fury karate dojojában, egy Shaw Brothers kungfu film, a Mad Max 2/4 üldözései, a Raid 1-2 éppen az átélhetőségük és válnak ezerszer látványosabbá, mint egy középszerű blockbuster CGI csatái), ám tele van emlékezetes pillanatokkal és humorral, ami miatt kifejezetten szórakoztató. A Doomsday elleni csata a lehető legtipikusabb CGI finálé.

Sőt még a leggyengébb Marvel filmeket (Iron Man 2, Thor 2) is sokkal szívesebben újráznám, mint ezt a filmet, ami gyakorlatilag állatorvosi lova a modern (rossz) blockbustereknek/képregényfilemeknek. A Marvelnak egy Hangyaemberből sikerült élvezetes, szórakoztató és jó mozit csinálni (melynek visszafogott fináléja szintén ezerszer kreatívabb), a DC/WB-nek meg a világ legnagyobban hőseibe is beletört a bicskájuk, roppantul sajnálom, hogy a hétvégén a pénztárcámmal legitimáltam Snyder ámokfutását.

(Amúgy a DC marketingoldalról is egy káosz, már a BvSnek se volt olyan jó kampánya, de az Öngyilkos osztagnál látszik, hogy fogalmuk sincsen, hogy kéne meghatározni magukat, hiszen míg az első előzetes a Snyder féle dark and gritty vonalat képviselte, addig a másodikkal már a Galaxis őrzői komikus, popzenés megoldását koppintották)

Én amúgy a mai napig kifejezetten szeretek moziba járni, és ha tehetem ott nézek meg mindent. Nem csak a nagy-vászon miatt, hanem mert ott jobban bele tudom élni magam, hiszen itthon túl könnyű leállítani/mással foglalkozni közben. A mozi sötétjében csak te vagy a és a film (már ha nincsenek székrugdosó, beszélgető barmok, de szerencsére az Art mozikban kevéssé futok bele ilyenekbe).

Veder1 2016.03.31. 10:19:24

elnezve a 300 traileret, lehet hogy Leonidas inditotta el ezt az idegesito favagoszakall—trendet?

szepi79 2016.03.31. 11:21:09

többen megelőztetek. nekem tetszett az SW7 (jobban, mint az 1-2-3), de a tavalyi látványfilm, amiért moziba volt érdemes menni, egyértelműen a mad max volt.

Allesmor Obranna 2016.03.31. 11:21:13

Minden blockbuster trailere elején van egy jókora mély basszus dörrenés.
Ha sci-fi, akkor egy ultramély tuba hang is a jelenetek közötti fade out/in-eknél...
süti beállítások módosítása