Amerikai Plán

"Tudom, mi vagy te. Az örök otthon."

Legenda

2015. október 21. 21:32 - Alec Cawthorne

Korunk gengszterfilmjeiből mintha kikoptak volna azok az erények, melyek a hetvenes-nyolcvanas években elősegítették a zsáner másodvirágzását: a grandiózus történet, a méregerős atmoszféra, a jól megszerkesztett szüzsé, és persze a nagystílű, olykor szívszaggató tragédia. Hosszasan sorolhatnám az inkább kiábrándító, mintsem kellemes csalódást okozó munkákat. Sajnos Brian Helgeland kurrens gengsztermozija sem képes friss vért pumpálni a régóta tetszhalott állapotban leledző műfajba. Mindez már csak azért is sajnálatos, mert a Legenda néhány alkalommal felcsillantja egy sokkal jobb film ígéretét, ám ezt végül sosem sikerül beváltania. A valós eseményeken alapuló történet az 1960-as évek Londonjában bonyolódik, és egy bűnszövetkezetet működtető ikerpár, a hírhedt Klay-fivérek, Ronnie és Reggie (mindkét szerepet Tom Hardy alakítja) karrierjének felívelését, majd szükségszerű bukásukat meséli el. Az egyik fivér józan és megnyerő modorú, a másikuk viszont kiszámíthatatlan, szeszélyes és különösen brutális pszichopata. Innentől már ki is találhatja a kedves olvasó, mi - pontosabban ki - is jelenti az állandó veszélyforrást az illegális családi vállalkozás számára.

A Legenda kifejezetten üdítő nyitánnyal örvendezteti meg a befogadót. A karakterrajzok színesek, a szoknyavadász Reggie és a homoszexuális, bumfordi stílusú Ronnie érdekes és szórakoztató ellentétpárt alkot, és a kötelező érzelmi szál sem kísérli meg a giccsel való kacérkodást. Igazán jól sikerült, élvezetes momentum, ahogy a fivérek kipöccintik a hatalomból a rivális bandát, a Richardsonokat: egy kocsmában futnak össze a vetélytársuk által hozzájuk delegált keményfiúkkal, s egy rövid, meglehetősen obszcén riposztozást követően ketten, állatias dühvel és brutális módszerekkel esnek neki a puhány különítménynek, agyba-főbe verve a bérenceket, közben abszurd humorú egysorosokat eregetve. Ezután nagy svunggal vetik bele magukat a birodalomépítésbe, de sajnos épp ezt követően bicsaklik meg a film lendülete: Helgeland bátortalan kézzel szövögeti a cselekményt, a dramaturgia hanyagul súlypontozott és csapongó, néhol egészen nagy időtávokat ugrik át (gondolok itt Reggie börtönbüntetésének fél évére), másszor funkciótlan jelenetekkel terheli az elbeszélést (Chazz Palminteri kiváló színész, karizmája ezúttal is beragyogja a vásznat, ám jelenléte cseppet sem építő jellegű a szüzsére nézve), és a központi konfliktust - a két fivér között feszülő ellentétet - csupán egyetlen - igaz, annál emlékezetesebb és nyersebb - szcéna erejéig aknázza ki.

A Legenda voltaképpen kevéssé eredeti szemléletű főhajtás Martin Scorsese gengszterfilmjei, különösképpen a Casino előtt. Nemcsak a kaszinómotívumot reciklálja, de az ikerpár jellemvilága is sokban emlékeztet Sam Rothstein és Nicky Santoro karaktereire, és persze az eseményeket utólag elbeszélő hős (Francis, Reggie szívbéli szerelme) a cselekmény egy bizonyos pontján ebben a filmben is jobblétre szenderül, ennek ellenére egészen a végkifejletig az ő narrációját hallhatjuk. Apropó, végkifejlet: igazán kár, hogy az izzó feszültségű, szinte sokkoló késelés-jelenetet követően Helgeland robotpilóta-üzemmódba kapcsol, és elfelejti tisztességesen elvarrni a szálakat, lekerekíteni a főszereplők sorstragédiáját, ehelyett a stáblista elé helyezett inzertek tájékoztatnak bennünket a Klay-testvérek életének további alakulásáról. Kár ezért a filmért, még akkor is, ha a színészek a legjobb tudásuk szerint teszik a dolgukat (Tom Hardy ismét kiváló, bár szívesen látnék tőle már egy alakítást, ahol végre nem az agresszív pszichopatát formálja meg), a '60-as évek miliőjének megidézéséért is jó pont jár az alkotóknak, a film átélhetővé teszi a korabeli London krémjének komfortérzetét, s a hangsávon felcsendülő melódiák is simogatják a fület. Csak az összhatás nem az igazi. Helgeland nagy ziccert hagyott ki, pedig igazán ráférne már a gengszterzsánerre egy újabb Casino. Talán azt is Scorsese-nek kell majd megrendeznie.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://amerikaiplan.blog.hu/api/trackback/id/tr808010503

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása